Megkapni, amit nem érdemelsz meg

„Várva vártam az Urat és Ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. 

Kiemelt a pusztulás verméből a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.”

Zsolt 40:2-3

A legtöbb ember csak akkor engedi meg Istennek, hogy segítsen, amikor úgy érzi, hogy megérdemli. 

Én is így voltam vele az életem egy időszakában. Évekig úgy éreztem, hogy Istennek csak akkor kéne segítenie, amikor kiérdemeltem, amikor úgy éreztem, hogy elég jócselekedetet hajtottam végre ahhoz, hogy kiérdemeljem a segítséget.
Ez a fajta gondolkodás nem eredményezhet hálás hozzáállást. Ha úgy gondoljuk, hogy megérdemeljük, amit kapunk, akkor az már nem ajándék többé, hanem térítés, fizetség a nyújtott szolgáltatásért. 

A különbség aközött, hogy azért kapunk valamit, mert megérdemeljük, vagy azért, mert nem, ugyanaz, mint a munka és a kegyelem közti különbség.
Bátorítalak, hogy nyisd meg a szíved, és engedd Isten kegyelmét bejönni az életedbe, hogy segítsen a mindennapjaidban. Soha ne felejtsd el, hogy amikor frusztrált vagy, az azért van, mert a saját erődből próbálkozol, és vissza kell térned Isten kegyelméhez, meg kell engedni, hogy munkálkodjon rajtad keresztül.
Tanuld meg megengedni Istennek, hogy jót tegyen veled.
Ne próbáld kiérdemelni Isten segítségét, hanem hagyd, hogy gondoskodjon a szükségeidről.

Ima:
Uram, rájöttem, hogy butaság, ha csak akkor fogadom el a segítséged, amikor úgy érzem, hogy megérdemlem, ezért felhagyok a saját erőmből való próbálkozással, és elfogadom a kegyelmed. Köszönöm, hogy minden helyzetben megsegítesz, még akkor is, ha nem érdemlem meg.